TOP_Plusz-2.1.1-21-BK1-2024-00054 az. sz., „Kalocsai Csajda Gyógyfürdő
energetikai fejlesztése”

A projekt alapadatai:
A kedvezményezett neve: Kalocsa Város Önkormányzata,

Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft.
A fejlesztés tárgya: Kalocsai Csajda Gyógyfürdő energetikai fejlesztése
A szerződött támogatás összege: 1.000.000.000 Ft
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2027.07.31.
A projekt azonosító száma: TOP_PLUSZ-2.1.1-21-BK1-2024-00054

A projekt tartalmának részletes bemutatása:

Kalocsa Város Önkormányzata projektötletet dolgozott ki a tulajdonában álló Kalocsai Csajda
Gyógyfürdő (6300 Kalocsa, Kossuth u. 63. hrsz:1479/17, 1479/18) energetikai fejlesztésére.
Az érintett ingatlan vonatkozásában külső határolószerkezetek utólagos szigetelése, nyílászárók
cseréje, a padlózat utólagos hőszigetelése, a központi szellőzőrendszer fejlesztése, termálkút
létesítése, a meglévő hőközpont korszerűsítése, a fürdőtér fűtésrendszerének korszerűsítése,
vízkezeléshez, medencetechnológiához kapcsolódó fejlesztések és egy 50 kW teljesítményű
fotovoltaikus kiserőmű telepítése szerepel a műszaki tartalomban.
A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

 

KALOCSA
CSAJDA FÜRDŐ ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE
HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEGHETŐSÉGEK.
Budapest, 2026. augusztus.
2
TARTALOMJEGYZÉK.
1. Előzmények a szakvélemény célja.
2. A térség földtani, vízföldtani adatai
3. A B-151 kút állapota, javítási lehetőségei.
4. Javaslat a Fürdő geotermikus energia ellátására.
3
1. ELŐZMÉNYEK, A SZAKVÉLEMÉNY CÉLJA.
Kalocsa város Önkormányzata pályázatot nyújtott be (TOP Plusz 2.1.1-21) a Csajda Fürdő
energetikai korszerűsítése céljából. A pályázatban szerepel egy új 850 m-es hévízkút létesítése
és hőhasznosítása is. A kútból a pályázati anyag 300 l/p 48 – 50 C° víz kitermelésével számol.
A fürdő hévízellátása céljából eddig 4 db szakvélemény készült.
1. Az OLAJTERV fővállalkozásában Pálffy Endre kútfúró 1990 -ben tisztító
kompresszorozást végzett a K-131 kat. sz. kútban. Ennek során 120 m-ig beépített
levegőcsővel, 8 m3/p teljesítményű kompresszorral 274 órás kúttisztítást végzett.
Az eredmény 200 – 250 l/p homokos, iszapos víz, 45 C° kifolyó hőmérsékleten.
Üzemi vízszintet nem mértek, de a levegőcső mélysége alapján az üzemi vízszint -80
– 90 m között lehetett. A fajlagos vízhozam 3,1 l/p/m volt. A kút építéskori vízhozama,
letisztult állapotban 125 l/p volt -56,1 m üzemi szinten. A fajlagos vízhozam 2,2 l/p/m,
tehát a tisztító kompresszorozás alig javított a kúton, miközben kitermelt 10 m3
homokot, és nem tisztult le. A szakvélemény további kompresszorozást javasol, de
semmi garancia nincs arra, hogy egy utólagosan perforált szűrőből a homokolás ezzel
megszüntethető lenne.
2. 2004-ben a GEO SIVO Kft tervezett egy 1500 m-es hévízkutató fúrást, azzal, hogy az
alaphegység megkutatásával, kedvező esetben 60 C° feletti termálvíz feltárása is
lehetséges.
3. 2018-ban a K. tsa. K és V. Bt. készített egy vaskos szakvéleményt, melyben rögzítette,
hogy kizárólag a 400 m feletti felsőpannon homokrétegek alkalmasak hévízfeltárásra,
ezért fel kell újítani a meglévő B-151 kutat, vagy készíteni egy ugyanilyent. Ezekből
32-33 C° vízre számíthatunk.
4. 2020-ban a KVÍZ 2000 Bt. készített egy igen részletes szakvéleményt, melyben több
lehetőséget mutatott be hévízfeltárásra:
– 400 m-es kút létesítése 32 – 33 C° 700 – 800 l/p 3800 – 3900 mg/l sótartalom.
– 850 m-es új kút létesítése 45 – 55 C° 200 – 400 l/p, 6400 – 9000 mg/l sótartalom
– 1300 m-es új kút létesítése 68 – 80 C° 20 – 100 l/p 17 – 19 000 mg/l sótartalom
Végül a 2024-es pályázati anyagban, a fenti tanulmány alapján, az INGENIA Kft. egy 850 mes
hévízkutat javasolt, a K-131 kat. sz kutatófúrás szelvénye alapján, az itteni felsőpannonba
sorolt homokrétegek megnyitásával. 48-50 C° víz kitermelésével.
4
Időközben a Fürdő hévízellátását ez idáig biztosító K-151 kat. sz. kút meghibásodott,
vízhozama lecsökkent.
Az Önkormányzat megbízást adott a fenti alternatívák közül a legmegfelelőbb megoldás
kiválasztása céljából egy javaslatot tartalmazó szakvélemény elkészítésére.
2. A TÉRSÉG FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ADATAI.
A fentiekben említett szakvélemények részletesen foglalkoznak a térség földtani adataival.
Ezek, valamint a térségben létesített fúrások alapján rögzíthetjük az alábbiakat:
A területen várható földtani rétegsor:
0 – 70 m-ig: pleisztocén homok, agyag, folyóvízi összlet.
70 – 150 m-ig: levantei beltavi homok, agyag
150 – 820 m-ig: felsőpannon sekélytengeri összlet, homok, agyag.
820 – 1050 m-ig: alsópannon tengeri agyag, iszapos homok.
1050 ~1140 m-ig: miocén agyagmárga, homokkő, tufa
~1140 m-től: mezozoós karbonátos összlet, tagolás nélkül
Az összlet alatt bizonytalan mélységben paleozoós granitoid kőzetek.
A fenti kőzetekből hévízfeltárásra alkalmas lehet:
Felsőpannon, 300 – 400 m közötti homokrétegek, melyeket a K-151 kút termel.
Elvileg a felsőpannonban végig, 820 m-ig lehetnek szűrőzésre alkalmas homokrétegek, de a
Fürdőben korábban létestett, K-131, K107, B-165 és K-155 kat. sz. kutak adatai alapján
rögzíthetjük, hogy ezek finom szemcsés homokok, melyekből jelentősebb – 100 – 150 l/p-et
meghaladó – vízhozamra nem számíthatunk. A K-131 kat. sz kutatófúrás geofizikai
szelvényén valóban találunk 600 – 800 m között több jelentős vastagságú homokréteget.
Ezeket a K-131 kutatófúrásban kipróbálták, de 120 – 130 l/p-nél nagyobb vízhozam nem volt
kitermelhető. Ez lehetett volna kútkiképzési hiba is, de a területen 4 db kút esetében ennek
valószínűsége kicsi. A kutakban a PS szelvények alapján egyértelműen homokréteget
szűrőztek, de mivel a sótartalom jelentősen emelkedett a mélységgel, a PS a valóságos
értéknél lényegesen nagyobbat mutatott, azaz a homokrétegek aleuritos finom rétegek,
melyekből jelentősebb vízhozam nem remélhető. Erről egyszerűen, viszonylag kis költséggel
meggyőződhetünk, ha valamelyik nagyobb mélységű kútban geofizikai szelvényezést
végzünk, az alábbi mérésekkel:
5
Gamma-gamma (sűrűség), neutron-neutron szelvényezés + CBL, VDL (teljes akusztikus
hullámkép) + spektrális GR. A görbéből egyértelműen kijönnek a jó vízadó szintek, vagy azok
hiánya.
A miocén homokkövek esetleg tufa alkalmas lehet hévízfeltárásra, a térségben számos kutat
telepítettek erre az összletre. (Paks, Tengelic, Dávod, Szekszárd.) A Fürdő közelében létesített
1060 m-es kutatófúrás eddig a mélységig nem talált szűrőzésre alkalmas réteget.
A pályázati anyagban szereplő javaslat a 700 – 800 m közötti szakasz korszerűbb geofizikai
szelvénnyel történő vizsgálatára, véleményünk szerint, átütő eredményt nem fog hozni.
A kutatófúrás nem érte el az alaphegységet, így annak kőzettani kifejlődését nem ismerjük. Ezt
az összletet még egyetlen kutatófúrás sem érte el, így feltárása jelentős kockázattal jár. Ezen
összlet megkutatását javasolta a 2004-es és a 2020-as szakvélemény. A térségben ez lehet az
egyetlen olyan képződmény, ami alkalmas lehet magasabb hőmérsékletű hévíz feltárására.
3. A B-151 KÚT ÁLLAPOTA, JAVÍTÁSI LEHETŐSÉGEI.
Abban az esetben, ha a kutatófúrás, illetve a nagyobb mélységű kút ára és kockázata miatt a
felső rétegek igénybevétele történik, mindenképpen vizsgálni kell a K-151 kat. sz. kút javítási,
felújítási lehetőségeit.
A kút adatai:
Épült: 1981 -ben
Mélysége: 400 m
Csövezése: 0 – 6 m-ig: 1200 mm
0 – 12 m-ig: 810 mm
0 – 76 m-ig: 610 mm
0 – 151 m-ig: 316 mm
140 -315 m-ig: 241 mm
302–400 m-ig: 165 mm
Szűrőzés: 319 – 324 m-ig, 360 – 366 m-ig, 371 – 379 m-ig.
Nyugalmi vízszint építéskor: + 0,2 m
Vízhozam: 780 l/p, -31,2 m-en.
Kifolyó víz hőmérséklete: 32 C°
Összes oldott só: 3960 mg/l
CH4: 127 Nl/m3
A víz sótartalma alapján kiváló gyógyvíz, 2012-ben gyógyvízzé minősítették.
6
A 2018 -ban készült szakvélemény említi, hogy a kút már 2004-ben bizonyos vízhozamnál
homokolt. Ismeretlen időpontban a vízhozam jelentősen lecsökkent. 2026-ban egy műszeres
kútvizsgálat történt, ami a következőket állapította meg:
Összefoglalás
1. A 400,0 m talpmélységű kút szondáinkkal 297,5 m-ig volt járható. A felülés pontos oka nem
ismert.
2. Kútindítást követően minden vizsgálati hozamnál (Qmax, vizsgálati = 258 l/p) homokmentes
volt a termelvény.
3. A termelési termo méréseink 285,0 m-ben melegvíz beáramlást jeleznek, mely okának
legnagyobb valószínűsége, hogy a tömszelence nem 302,0 m-ben van kialakítva, hanem 285,0
m-ben és a szonda a gyűrűs térbe került (lásd 4.1.1. fejezet). 285,0 m-ben mértük a legmagasabb
hőmérsékletet, mely 33,35 °C. A kifolyó vízhőmérséklet 30,3 °C, mely huzamosabb termeltetést
követően 31,5-32,0 °C-ra is emelkedhet.
4. Áramlásmérésünk alapján 285,0 m alól származik a termelvény egésze (lásd 4.1.2. fejezet).
5. A termelvény csekély gáztartalma miatt a buborékpont meghatározása lehetetlen, mivel a gáz
kiválása nem csökkenti mérhetően a víz sűrűségét (lásd 4.1.3. fejezet).
6. Kapacitásvizsgálatunk (lásd 4.2.1. fejezet) főbb megállapításai:  Q-H diagramon töréspont
nem ismerhető fel,  a kút pozitívvá vált 40 perccel a kútleállítást követően kb. 1 l/p-es
hozammal, +0,48 m magas kútfejnél,  az extrapolált nyugalmi vízszint +0,57 m (létesítéskor
+0,2 m volt),  a kút fajlagos vízhozama 11,62 l/p/m a vizsgált 258 l/p-es maximális
vízhozamnál, mely jóval elmarad a kútkialakítás után mért 25,74 l/p/m értéktől,  az alsó
tömszelencénél nem tudjuk, van-e gáthatást okozó idegen tárgy, ha nincs akkor a kút fajlagos
vízhozamának csökkenését a szűrők eltömődése okozza, főleg az 1. szűrőé, mivel létesítéskor az
1. szűrő 79,17 %-os szűrőnkénti vízbelépési aránnyal vett részt a termelésben. Tehát az 1. szűrő
a kút fő vízadója.
7. A kúthatékonyság 56,26 % (lásd 4.2.3. fejezet).
8. A kút a járhatósági probléma és a fajlagos vízhozam csökkenés ellenére víztermelésre
alkalmas.
A műszeres kútvizsgálattal valóban nem állapítható meg, hogy a 285 m-ben lévő akadályt mi
okozza, de nem tartjuk valószínűnek, hogy a szonda a 241 mm és a 165 mm cső közé 8 – 10 men
keresztül be tudott volna hatolni. Sokkal valószínűbb, hogy egy búvárszivattyút ejtettek a
kútba 6-8 m hosszú nyomócsővel, és a szonda ezen cső mellé hatolt be.
7
Egy bizonyos, hogy ezt az akadályt el kell távolítani, mivel ez okozza a jelentős fajlagos
vízhozam csökkenést. A jelenlegi vízhozamnál (258 l/p) homokolást nem észleltek.
Javaslat a kút javítására:
– A kútra egy fúróberendezéssel fel kell vonulni.
– A 285 m-ben lévő akadályról lenyomatot kell venni, vagy kamerás vizsgálattal
megvizsgálni.
– A lenyomat alapján mentőharanggal vagy mentőtőrrel meg kell fogni az idegen tárgyat
és kiemelni.
– A kutat talpig beépítve ki kell tisztítani, majd tisztító és próbaszivattyúzás végzendő.
– Talpmélység ellenőrzés, reométerezés, termo szelvényezés, visszatöltődés mérés, víz és
gázvizsgálat végzendő.
– Ha a kút homokol, a fenti vizsgálattal megállapítható, hogy melyik szűrőből, esetleg a
tömszelencétől jön a homok. Ennek megfelelően a tömszelencét helyre kell tenni, ha a
szűrőből jön, és a tisztító szivattyúzás sem szüntette meg, egy 102 mm Ø betétszűrőt
kell beépíteni és kavicsolni.
– A fenti módon az eredeti vízhozam közel teljes egészében visszaállítható, tehát
rendelkezésre áll 400-600 l/p 32 C° víz.
4. JAVASLAT A FÜRDŐ GEOTERMIKUS ENERGIA ELLÁTÁSÁRA.
A fentiek alapján a Fürdő geotermikus energia ellátása fizikailag az alábbi módokon történhet:
1- Megvalósul a jelentős költséggel és kockázattal járó kutatófúrás, mellyel véglegesen el
lehet dönteni, hogy van-e melegebb víz feltárására lehetőség.
Egy 1300 m-es kút jelenlegi piaci ára 260 000 000 Ft. Egy 300 m.-ig csövezett, 1300 m-ig
lemélyített kutatófúrás ára 100 – 120 000 000 Ft. Eredménytelenség esetén a kutatófúrás 400
m-ig kiképezhető a felsőpannon rétegekre. Ára: 160 – 180 000 000 Ft. Kedvező esetben tehát
260 – 280 000 000 Ft összegért feltárható 60 -70 C° víz, ami geotermikus célra kiválóan
alkalmas.
A sótartalom várhatóan igen magas, elérheti a 15-20 g/l-t is. Ilyen sótartalommal a víz élő vízbe,
még a Dunába sem engedhető, ezért vissza kell sajtolni. Ez a fenti költségek megduplázását
jelenti. A hideg vizű medencék elfolyó vizével elvileg hígítható lenne, de ahhoz, hogy a
vonatkozó rendelet szerinti 5000 mg/l-es határértéket elérje, extrém mennyiségű hígító vízre
lenne szükség.
8
Az 1300 m-es kutatás túlmutat egy fürdő energia igényének kielégítésén. Kockázata és
költségei miatt nem javasolható.
2- Egy 850 m-es új hévízkút létesítése
A 2020-ban készült szakvélemény szerint, az eddig elkészült Csajda Fürdői termálkutak el
lettek szűrőzve, ez okozta a csekély vízhozamot. Szakvéleményünk alapján ez a megoldás nem
javasolt, mert a Fürdőben korábban létesített 4 darab kút adatai alapján rögzíthető, hogy ezek
finom szemcsés homokok, melyekből jelentősebb – 100 – 200 l/p-et meghaladó – vízhozamra
nem lehet számítani.
Amennyiben jelen szakvélemény ellenére ezen kút megvalósítása mellett döntenek, vagy
indokolni kell a pályázatban szereplő kút létjogosultságát, mindenképpen szükséges egy
geofizikai szelvényezés valamelyik nagyobb mélységű, meglévő kútban, Ezt jelenleg csak a K-
155 kat. sz. 645 m-es kútban lehet elvégezni, mivel a K-131 kútban idegen tárgyak vannak,
melyek megakadályozzák a szonda 575 m-nél mélyebbre történő beépítését. Így a mérés csak
a K-155 kat. sz kútban végezhető, vagy el kell távolítani a K-131 -ben lévő akadályokat. Ez 15
– 20 000 000 Ft többletköltséget jelentene. Az elvégzendő mérések:Gamma-gamma (sűrűség),
egy neutron-neutron szelvényezés + CBL, VDL (teljes akusztikus hullámkép)+ spektrális GR.
Ez a mérés egy 650 m-es kútban kb. 1 – 1,5 millió forint, és egyértelműen megállapítható, hogy
a régi fúrósok nem tudták hova kell tenni a szűrőt, vagy sajnos ilyen finom homokok vannak
ebben a mélységben. Ennek alapján véglegesen alátámasztható, hogy érdemes -e belevágni
ebbe a változatba, egy 850 m-es kút létesítésébe. A sótartalom itt 9000 mg/l körüli, ami a
hidegvízű medencék elfolyó vizével talán még hígítható, de ez is kockázati tényező. A kedvező
esetben várható 300 l/p 50 C° vízből 25 C°- ra történő hűtéssel, 0,4 – 0,5 MW hőmennyiség
nyerhető.
Ha megvalósulna ez a változat, akkor a magas sótartalom miatt a kút mindenképpen KO
csövezéssel kell készüljön. A kút fúrás irányára 180 – 190 millió Ft, mely nem tartalmazza az
egyéb felmerülő felszíni költségeket (elektromos, gépészet, kútfej kialakítás, stb.).
3- Egy új 400 m-es kút létesítése.
A B -151 kat sz. kút jelenleg önmagában látja el a fürdőt. Biztonság érdekében célszerű
mindenképpen egy hasonló mélységű tartalékkút, amennyiben a jelenlegi B-151 kút felújításra
kerül, energetikai szempontból nem feltétlenül szükséges új kút fúrása. Javasolt csövezése:
0 – 6 m-ig: 520 mm acélcső
0 – 70 m-ig:408 mm acélcső
0 – 300 m-ig: 279 x5 mm KO 316L acélcső
290 – 400 m-ig: 139 x 5 mm KO 316L acélcső, JOHNSON szűrőkkel, kavicsolva.
9
A kút fúrás irányára 90 – 100 millió Ft, mely nem tartalmazza az egyéb felmerülő felszíni
költségeket (elektromos, gépészet, kútfej kialakítás, stb.). A rendelkezésre álló hőenergia 0,6 –
0,7 MW.
4- A B-151 kút felújítása.
A kút javításának leírását az előző fejezet tartalmazza. A kútjavítás ára, fúróberendezés
felvonulásával, kúttisztítással, esetleges betétszűrővel 25 – 35 000 000 Ft. Ezen kívül más
felmerülő költség (kútfúrás, gépészet, elektromos, stb.) nincs.
A kútjavítás után rendelkezésre áll 30 m3/ó 32 C° víz. A gyógymedencékbe akár töltő – ürítős,
akár vízforgatós, a hőtartás miatt ez a teljes vízmennyiség is bevezethető.
Az elfolyó vízre egy hőszivattyú telepítésével akár 10 C°-ra is lehűthető, úgy, hogy 60 C°-ra
emelve az épület és a hideg vizes medencék hőtartására is felhasználható legyen. Az így nyert
hőenergia az előző pontban megadott megoldással azonos értékű, 0,6 – 0,7 MW. Sikeres
kútjavítás után is javasoljuk az új, tartalék kút megvalósítását, amivel a fürdő gyógyvíz ellátása
hosszú távon biztosított.
5- Talajszondás geotermikus rendszer kialakítása hőszivattyúval.
A mélyfúrás elhagyásával, 100 m-es mélységű talajszondák fúrásával is ellátható a fürdő
energetikai igénye, vagy annak egy része.
Tudomásom szerint jelenleg zajlik egy energetikai számítás, amely meghatározza, hogy
mekkora energia igényt kell ellátni és ezt melyik módon lehet gazdaságosabban megvalósítani.
A talajszondás megoldás önmagában, vagy a 3. pontban leírt megoldással (jelenlegi kút
javítása) is működőképes lehet. Ennek költségeit jelen szakvélemény nem tartalmazza, azt az
energetikai célú felülvizsgálat kell szolgáltassa.
Ennek a megoldásnak az előnyei, hogy kiszámítható műszaki megoldás, kisebb geológiai
kockázattal. A fúrások jellemzően sekélyebbek, ezért egy-egy furat lényegesen olcsóbb, mint
egy termálkút. A létrejövő rendszer zárt rendszer: nem termel felszín alatti vizet, nincs
termálvíz-elhelyezési probléma, nincs sótartalom, vízkőkiválás, korrózió a termálvíz miatt. Ez
a rendszer modulárisan bővíthető: több szonda telepíthető az igényhez igazodva, hűtési igény
esetén a későbbiekben a talajba történő nyári visszatáplálás is javíthatja az éves
energiamérleget. Ugyanakkor plusz hőszivattyú és jelentős villamosenergia-fogyasztás
szükséges, a gazdaságosság pedig függ a villamos energia árától.
10
ÖSSZEFOGLALVA:
– A pályázatban szereplő 850 m-es kút megvalósítását indokolni kell. A kockázatokra való
tekintettel ez egy geofizikai mérés elvégzésével lehetséges a fentiek szerint. Irányára 1
500 000 Ft
– A szelvény alapján vállalható fel csak az a döntés, hogy érdemes -e elkészíteni a 850 mes
kutat. Ha igen, azt célszerű KO csövezéssel készíteni. Irányára:190 000 000 Ft.
A nyerhető hőenergia 18 m3/ó vízhozam és 50/30 = 20 C° hő lépcsővel 0,4 – 0,5 MW.
Az elfolyó 30 C° víz hőszivattyúval 10 C°-ra hűtve további 0,4 MW összesen 0,8 – 0,9
MW.
– Ha a szelvény alapján kiderül, hogy nem célszerű próbálkozni a 850 m-es kúttal,
elkészítendő a fenti kútjavítás. Ára 25 – 35 000 000 Ft. A nyerhető hőenergia
hőszivattyús rásegítéssel 30 m3/ó 20 C° hő lépcsővel 0,7 MW.
– Az üzembiztonság érdekében elkészíthető egy új 400 m-es kút, KO csövezéssel. Ez
hosszú távon biztosítja a fürdő hő és gyógyvíz ellátását. Irányára: 90 – 100 000 000 Ft.
– A fenti módon termálvízből biztosítható ~0,7 MW hőmennyiség. Amennyiben ennél
nagyobb hőigény jelentkezik, az földszondás hőszivattyúval kiegészíthető.
Budapest, 2026. 08. 27.
———————————–
Pálfalvi Ferenc
VZ-TER, VZ- TEL, SZVV-3.9, SZÉM-3